Hol a határ?
Olyasmik estek meg a magyar a Blogoszférában az elmúlt napokban-hetekben, amikre még én is nehezen találom a jó szavakat. Nem is akarom ezt a vonalat meglovagolni, ujjal mutogatni másokra, hogy bizony, ők aztán... De nem tagadhatom azt a tényt, hogy nekem bizony elegem van. Nem, nem abból, hogy állítólag valaki pénzért ír, mert ez teljesen lényegtelen szerintem, az én szempontomból biztosan.
Igazából arról van szó, hogy hosszú évek fórumozása után úgy éreztem kezelni tudom a trollokat és minden olyasmit, amire sokan úgy érzik, az internet feljogosítja őket. A trollokat egyszerűen le kell szarni és kész. Úgy gondolom, nekem ez meglehetősen jól megy. Sokáig próbáltam velük is kedves lenni, mert visszaoltani talán mégsem kéne egy olvasót. Talán. Nem akarom senkinek bebizonyítani, hogy két mondat után órákig zokogna, ha én bele akarnék kötni.
De hol jön el a határ, tettem fel magamnak a kérdést. A századik rosszindulatú névtelen megjegyzésnél vagy amikor már olyasmit hallasz magadról, hogy egyszerűen nem is érted ezt ki és miért találta ki? Elég sok bloggerinát ismerek személyesen is és olyan hajmeresztő történeteket hallottam már, amit a blogokon láttok az csak a felszín. El kell őket ismernem, mert nem rinyálnak, nem beszélnek arról, hogy ejjderossznekem. Nálam viszont betelt a pohár, az a bizonyos nagyon magasra húzott léc megremegett.
A személyiségemből fakadóan rettentően őszinte vagyok, egy igazi, ami a szívén, az a száján típusú ember. Mindig is tudtam, hogy ez nem épp a legjobb cégér, esetleg sok embert megbántok, pedig nem akarom. Nem értik a szarkazmusom, a nyers stílusom, hiába nem vegyül bele rosszindulat. Amikor belejelentette nekem egy orvos, hogy már csak pár évem van hátra, akkor úgy döntöttem úgy akarom leélni a még hátralevőket, hogy ne kelljen semmi miatt bűntudatot éreznem. Úgy gondolom, ez nekem sikerül. Ha hülyeséget csinálok és lebukok, akkor megmondom, hogy én voltam az, bocsi. Nem azért, mert ritkaszar azokat savanyú sajnálkozó pofákat nézni vagy mert az önelégedett, kárörvendő parasztokból is elegem van, hanem azért, mert az édesapám erre tanított. Sőt, pont ezért nem is szoktam sunnyogni, én mondtam, én mondtam, vállalom a véleményem és a következményeit is, mert szerintem ez így helyes. Ha valakivel vagy valamivel bajom van, azt megmondom nyíltan, nem érdemes egy üres látszatot táplálni. Igen, ha az ember kellően közel kerül a halálhoz, akkor hajlamos átértékelni dolgokat, megváltozni és lelkileg annyira megkeményedni, hogy azt más el sem tudja képzelni.
Igyekszem személytelenül ítélni, nem mondom azt, hogy ez mindig sikerül is. Hangulatemberként a kedvem sokszor befolyásol, ezt próbálom kiküszöbölni. Én például szívesen fogadom az építő jellegű megjegyzéseket, tanácsokat, amikkel előrébb tudnék lépni, szerintem jól viselem a kritikát. Nem kell kifejezetten kedvesnek lenni, az nekem sem kenyerem, de azért a személyeskedést mellőzzük már! A kritika az, aminek van reális alapja és, habár hülyeségnek is hangzik, de szeretetből jön.
Nagyon is azt gondolom, hogy a legtöbb trollkodás átlép egy határt. Gondolok itt arra, hogy egy arctalan ember bárkinek megmondja, hogyan kéne az életét menedzselnie. Járjon edzeni, ne egyen édességet, vegyen két számmal nagyobb nadrágot, tegye ki jobban a mellét, rövid a lába, túl vékony a keze, rondák az ujjai, olyasmiket kifogásolnak, amiről egy ember talán nem is tehet, de napestig folytathatnám, a blogok tele vannak ilyesmikkel. Mert bizonyos kommentelők, ők ugye tökéletesek, mindent tudnak az emberről, mindent. Akkor is tudják, ha csak hallották, akkor is, ha nincs valóság alapja, akkor is, ha tévesen következtetettek egy eleve hibás információból. Persze mi nem tudunk róluk semmit sem. Érdekes. A trollok alacsonyak, nagyon rondák, amúgy még büdösek is, legalábbis így írja az Out of the Pit, ezt nehéz lehet elviselni.
Igen, nekem fontos ez a blog, szeretem írni. Ennek ellenére épp a napokban mondtam egy másik bloggerlánynak, hogy lehet abbahagyom. Közben mégsem akarom, mert úgy érezném, hogy akkor bizony az intrika győzedelmeskedne fölöttem, aki az igazság notórius bajnoka. Általában lepereg rólam mások idiotizmusa, habár az is én vagyok, aki elengedi a füle mellett, hadd szálljon, de egy hosszú idő után besokall. Ezt történt most is.
Én egy sminkblogger vagyok, ennek tartom magam és ehhez bőven elég az arcom és az egyik kezem. Az édesmindegy, hogy milyen magas vagyok, mennyit nyomok a mérlegen, hány éves vagyok és szeretem-e halat. Bizony, volt időszak, amikor csak a sminkeléstől éreztem úgy, hogy én is normális ember vagyok, sőt, átlagos, akinek nem kell attól rettegnie, hogy egy megfázásba belehalhat. Nem vagyok divatblogger vagy életmód-tanácsadó, ha annyira vékony lennék most is, mint amilyen a betegségem előtt voltam, akkor sem mernék kiállni mások elé, hogy mustráljanak - most meg végképp nem. Nekem van egy életem, amit betegesen védek mások elöl, nem szeretem, ha a kibertér találkozik a hetes busszal. Vannak emberek, akiknek belefér, hogy megmutassák a családjuk, hol élnek, mit csinálnak, milyen volt a nyaralás, a karácsonyozás, nekem nem. Itt nem arról van szó, hogy bármi szégyellni valóm lenne vagy nem vállalnám magam, hanem arról, hogy ez nekem már túl személyes és a blogra tévedő napi többezer internetezőnek ehhez semmi köze.
Azt gondolom, hogy a hadjáratot, ami ellenem indult és érzem a hatását napról-napra, egyre kevésbé tudom tolerálni. Nem vagyok elég szemét ahhoz, hogy azt kívánjam bárkinek, élje át azt, amit én az elmúlt években és majd utána legyen mersze ítélkezni és mutogatni. Mélységesen felháborít viszont a pletyka, a szarkeverés az ember háta mögött, a célozgatás. Ha én tudni akarok valamit, akkor ahhoz fordulok először, aki a legérintettebb a dologban, ha valóban tudni akarom.
Ezekben az utolsó sorokban összefoglalva pedig szeretném, ha mindenki alaposan megjegyezné: ha nekem van bajom, akkor szemtől-szemben megmondom, nem írok névtelenül vagy álnéven és röhögök utána a markomba. Ez nem rám vall és ennek a gyanúja számomra talán még szánalmasabb és felháborító, mert én ez ellen vagyok és mindig is ez ellen voltam.
Amúgy én a csak pozitív visszajelzéseket hamis tükörnek tartom, de mivel tudom, hogy a legtöbb ember allergiás még az építő jellegű kritikára is, ezért inkább nem írok, tovább kattintok és majd megmondja valaki más, ha van igazság. Remélem van. Ugyanilyen alapon remélem azt is, hogy ez eljut azokhoz, akikhez kell és talán elgondolkoznak, esetleg vesznek maguknak egy jobb, tartalmasabb életet, mint a mostani.
Ezekben az utolsó sorokban összefoglalva pedig szeretném, ha mindenki alaposan megjegyezné: ha nekem van bajom, akkor szemtől-szemben megmondom, nem írok névtelenül vagy álnéven és röhögök utána a markomba. Ez nem rám vall és ennek a gyanúja számomra talán még szánalmasabb és felháborító, mert én ez ellen vagyok és mindig is ez ellen voltam.
Amúgy én a csak pozitív visszajelzéseket hamis tükörnek tartom, de mivel tudom, hogy a legtöbb ember allergiás még az építő jellegű kritikára is, ezért inkább nem írok, tovább kattintok és majd megmondja valaki más, ha van igazság. Remélem van. Ugyanilyen alapon remélem azt is, hogy ez eljut azokhoz, akikhez kell és talán elgondolkoznak, esetleg vesznek maguknak egy jobb, tartalmasabb életet, mint a mostani.
Értett már egy ilyen bejegyzés, sajnos. Mindentől fügetlenül nem szeretném, ha ez a blog bezárna, mert tudom, h nem csak az én egyik hatalmas kedvencem.
VálaszTörlésCaloz jól mondja..
VálaszTörlésSajnálnám ha abbahagynád mert a stílusod ragadott meg, nem benyalós, nem cukros, pont olyan amilyen én is vagyok.
VálaszTörlésSajnos azt figyeltem meg (akár más blogokon, akár Facebookon), hogy az emberek szeretnek szájkaratézni, belekötni a másikba indokolatlanul...ezeket a névtelen trollokat meg komolyan nem értem...milyen világban élnek, hogy az a jó, hogy fikázzuk és megbántsunk másokat?! Egyszerűen érthetetlen számomra.
A te ajánlásodra vásároltam már termékeket és csináltam meg sminket is.
Szóval remélem nem riaszt el ez a sok negatívum!!! Várom a sok-sok cinikus és érdekes írásaidat :-) HAJRÁ!
Annyira sajnálom, hogy ezt le kellett írnod... Nem szeretném, ha abbahagynád a blogot, mert te ennek az egész bloggerina közösségnek egy nagyon fontos építőköve vagy. Megmondom neked őszintén, hogy még egy pár hónappal ezelőtt nem feltétlenül tartoztál a kedvenceim közé, pont azért mert sokszor túl semlegesen írsz, személytelenül, nem tudtam azonosulni veled. Szerintem igazából mostanában értem be ahhoz, hogy megértsem és elfogadjam a stílusod és így jobban kedvellek is, szívesebben nézek vissza a blogodra, ami egyébként kiemelkedő, valóban minőségi munka.
VálaszTörlésLényeg a lényeg, hogy remélem ez csak egy átmeneti mélypont és nem adod meg senkinek sem azt az örömet, hogy abbahagyd. Csak az számít, hogy ha te szívvel-lélekkel csinálod és szereted a blogot, akkor ne a trollok és a rosszindulatú pletykák térítsenek el téged! Remélem hamar elül ez a dolog, és minden mehet a régi kerékvágásban :)) Fel a fejjel!
Mondtam már Neked, hogy sokkal többet jelent ez a blog azoknak az olvasóidnak, akik a minőségi sminkekért és tesztekért látogatnak ide, minthogy bármi miatt is abbahagyd a blogolást. Az egyik legjobb magyar beauty blogot írod, aminek a folytatását sokan várjuk.
VálaszTörlésSziasztok! Igazad van Citromhab! Mindkettőtök blogját olvasom, igaz Citromhabét régebb óta de tökre tisztellek titeket, hogy felvállaljátok és megosztjátok másokkal a gondolataitokat és életetek egy szeletét (smink, divat, stb) Én ezt nem merném.. És hogy miért nem? Mert talán nem bízom annyira magamban, hoyg elhiggyem, hogy sok más tehetséges , ügyes lány mellett én is tudnék vmi "jót/hasznosat/szépet/érdekeset mutatni/sminkelni/öltözni másoknak! Hiszen annyi bloggerina van már, és köztük nem egy téynleg érdekes és színvonalas, hogy eltörpülök ezek mellett, így csak merítek belőletek és megfogadom a tippjeiteket! Úgyh semmiképp se vedd fel amiket "gonoszkodnak neked", mert ilyen mindig van/volt/lesz....tudod rosszindulat és irígység... ez mindig könnyebb mint elgondolkozni a saját életünkön.. és önkritikát gyakorolni! Úgyh kitartás és még sok szuper posztot! pusszi
TörlésEgyetértek az ekső betűtől az utolsóig. A blogot nem szabad abbahagyni, bár a héten már nem te vagy az első, akitől ezt hallom és még én is elgondolkodtam ilyesmin.
VálaszTörlésEz a jópár otthon ülő és unatkozó ember nem mer tükörbe nézni inkább másokat oltogat, de a probléma, hogy nekik ez a poszt kínai, nem fogják majd fel, de örülök, hogy kiírtad magadból!
(Töröltem volna a kommentemet a gépelési hiba miatt, de a márciusi vagy az áprilisi kedvencekhez visz a link LOL :D Mindegy, az ekső = első :D )
VálaszTörlésCsak annyit írnék, hogy még a barátom is szokta kérdezni, hogy van új "univerzumos" smink? Azt hiszem ezzel mindent elmondtam :)
VálaszTörlésAzért azt mindenki tudja, hogy általában olyanokkal szívóznak akik tettek is valamit, hogy kiérdemeljék a negatív kommenteket-hozzászólásokat, én ugyan senkinek nem írok semmi rosszat max építő kritikát, viszont akiket nem kedvelek oda nem is írok semmit, most ez egy kivétel, őszintén én nem nagyon szeretem az írásodat a stílusodat, de ettől eltekintve nagyon tetszenek a munkáid, a sminkjeid max nem olvasom el amit írsz mert attól viszont a hideg kiráz, azt sem értem mért kell már egy hónapja mindenkinek ezeken a témákon lovagolnia és egymás között puffognia, szerintem semmit nem értél el ezzel, hogy kiírtad, de te tudod!Csak a szimpatizánsokkal együtt tudtok majd helyeselni, de nem ezzel váltjátok meg a világot, és úgy gondolom erre a mezei olvasók sem kíváncsiak, hogy mi folyik egyes bloggerek között ( és talán ez a bejegyzés is arra sarkalja a trollokat, hogy keressenek olyan bloggert akit szépen lehet fúrni)!
VálaszTörlésTrollok mindig is voltak és mindig is lesznek ez alapvető, én megpróbálok mindig mindent úgy tenni, hogy a legkevesebb támadható felületet hagyjam, de mi van ha mégis megtalál... pontosan az amit te mondtál leszarom!!!!
Mi a baj a stílusommal?
TörlésNekem ellenszenves negatív, olykor gúnyos vagy néhol túl van játszva, de ezzel semmi gond nincs, mindenki úgy ír ahogy szeretne.Csak ezt megjegyeztem, lehet sok más olvasónak is az jön le-vagy nem, te ilyen ember vagy és lehet ebből következtetnek, de mivel ez egy smink blog és itt az kell értékelni, arra viszont szerintem az olvasóknak és nekem sem lehet egy rossz szavunk sem! Tehát ez az egyetlen kivetnivalóm , véleményen, negatív hozzászólásom, amihez sajnos semmi építő jellegűt nem tudok társítani, mert ha ezen változtatnál akkor veszítenéd el az egyediségedet, és szerintem jóval többen vannak azok akik viszont szeretik azt a stílust amiben írsz, ahogy a kommentekből is látszik!
TörlésValamint az is igaz, hogy azokkal tudsz legkönnyebben azonosulni akik valamilyen szinten hasonlítanak hozzád, ízlés, stílus, látásmód... és hát igen itt jön a bökkenő nem sok közös van bennünk, és talán ezért sem tudok azonosulni azzal amit írsz!
Törlés"Valamint az is igaz, hogy azokkal tudsz legkönnyebben azonosulni akik valamilyen szinten hasonlítanak hozzád, ízlés, stílus, látásmód..."
TörlésNem pont ezért kellene nyitnunk mások felé is, hogy ne legyünk velük előítéletesek és szűk látókörűek?
Edit épp ezt írod téged megfogott a stílusa... hát engem meg elriaszt, azt ne mond édes istenem, hogy te mindenkit kedvelsz , és mindenkinek szereted a stílusát, az a jó az egészben, hogy mindenki nyugodtan válogathat, ahogyan én is teszem :)
TörlésMara és Rita: két teljesen különböző blogger. Össze sem lehet hasonlítani a kettőt, homlokegyenest más, stílusban, mindenben. Nem csoda ha Rita nem tud azonosulni, más világ vagytok. DE! Ezzel nincs is baj, tök unalmas lenne ha ugyanolyan mézes-mázos blogokat lehetne csak találni.És mivel írtam, hogy nekem bejön Mara írásmódja, plusz nem vagyok ezzel egyedül így megférünk egymás mellett. Vagyis meg kéne férnünk.
TörlésNem gondolom, hogy bárkinek is változnia kéne mert akkor alapjaiban rengene meg a blogja. Mindenki így hiteles, érdekes személyiség.
Mara, olyan hihetetlen édes egy lány vagy, foglalkozz inkább velünk, akik szeretnek Téged! Ne hagyd abba!
VálaszTörlésegy nagyon nagy tudású kolléganő mondta egyszer, hogy ha bántanak téged, akkor valamit jól csinálsz!
VálaszTörléssajnos kis hazánkban ez a valóság. ha tehetséges vagy ügyes vagy, akkor ellepnek az irigyek, akik bizony leginkább egy dologhoz értenek: a sértésekhez, személyeskedéshez! próbáld meg ne magadra venni! persze, nehéz, tudom, de ne hagyd, hogy ezzel elvegyék tőled az írás, az alkotás örömét!
respect!
Több sminkblogot is olvasgatok, napi szinten nézegetem át őket, és a Tiéd mindig az első, amit megnyitok, és ahova visszanézek napközben is, hátha írtál még valamit azóta.. :$
VálaszTörlésSzeretnélek még olvasni, tanulni a csodálatos sminkjeidből!
Ne hagyd abba retardált emberek miatt, csak ha Te unod már, vagy nincs hozzá kedved. Tényleg ne hagyd, hogy az ilyen kis patkányok nyerjenek! :)
"Azért azt mindenki tudja, hogy általában olyanokkal szívóznak akik tettek is valamit, hogy kiérdemeljék a negatív kommenteket-hozzászólásokat,"
VálaszTörlésMár ne haragudj, de ez a lehető legnagyobb hülyeség. Az utóbbi napokból merítek: azt tette, hogy vastag a bokája, a másik, hogy nagy az orra és nem ment plasztikai sebészhez? Azt tette, hogy ingyen kapott terméket. Azt tette, hogy egy csomó pénzt költött termékre. Nyuszika esete a sapkával. Kiszúrnak, nem vagy szimpatikus vagy irigyelnek, és kezdődik is a támadás..
Az már csak a jéghegy csúcsa, mindenkibe bele lehet kötni ha akarnak de azért én nagyon sok blogot olvasok és igen fontos az is hogy a kedves tulajdonos milyen stílusban ír vagy hogyan közeledik az olvasókhoz!Olvastam én olyan negatív kritikát is ami igaz névtelen volt, de cseppet sem sértő, ha valaki felteszi magát az internetre az vagy elfogadja azt, hogy igen kapok hideget és kapok meleget, ha rosszul nézek ki akkor próbálok kompenzálni a kedvességemmel a közvetlenségemmel, vagy nem, ha nem ilyen az illető... ne is haragudj de az általad említett példákkal és hasonlóakkal én is találkoztam és sokszor jogos a felvetés..
TörlésNem a kedvességtől lesz valaki jó blogger. Nem attól lesznek korrektek a tesztek, élethűek a képek. Az csak egy plusz. Én sok blogot szeretek olvasni, régen a kommenteket is szerettem, de már nem. Azt kívánom bár moderálna minden blogger, engem nem érdekel a negatív komment, és az utána kialakuló vita, a trollkodás meg pláne nem. Ha annyira akarják, megírhatják neki is.
TörlésHát akkor te csak nézd a képeket és a blogger által írt tesztet! Ennyi a megoldás mindenki más, és mivel vagyunk egy páron blogger és olvasók, valamint nem vagyunk robotok és gépek, így szerintem nyugodtan leírhatja mindenki a véleményét, és mivel sok blogger engedi a névtelen kommenteket, valamint nem is moderál így ez szerintem így fog maradni egy jó darabig, amit én őszintén nem is bánok...
TörlésRita: A sima, mezei trollal nincs is baj, a névtelen senkit sem izgat, de amikor már a bloggerek írnak nyíltan ocsmányságot a másikra ALAPTALANUL, na akkor már baj van!
VálaszTörlésBenned, Mara, pont a stílusod fogott meg. Nem vagy megalkuvó, ami nem tetszik, azt nyíltan kimondod, nem áradozol olyanról, ami tényleg nem jó. Engem kiver a víz, ha már a 10. "tesztet" látom egy blogon ugyanarról (az ingyen kapott) termékről, mert egyesek nem tudnak rendes tesztet írni vagy a ok reklámaínyag is, ami minden 2. blogon szembejön, de ez más téma.
VálaszTörlésA tied az egyik legigényesebb beauty blog Magyarországon, egyedi, felismerhető stílusod van, igényes képeid, változatosak és nem csak üres témáid vannak (pl. most azt hiszem valamilyen állatvédelemmel foglalkozó posztra készültél) és a bejegyzéseiden is látszik, hogy nem 5 perc alatt dobtad össze.
El tudom képzelni, hogy belefáradtál az örökös rosszindulatba, mert a munkádat nem lehet vitatni, ez biztos, de hidd el, ha nehezen nyílsz meg a való életben, akkor azért biztos sokat számít az a sok kedves, bíztató komment, amit itt kapsz.
Szóval, kitartás, akárhogy is döntesz.
Csak nem visszanyalt a fagyi?
VálaszTörlésMilyen jó, hogy lehet névtelenül kommentelni, ugye?
TörlésNem, amúgy nem ez a baj, én soha senkit nem sértegettem azzal, amiről nem tehet, azzal, ahogy kinéz és nem terjesztettem az olvasók közt olyasmit, ami nem igaz. Van egy határ, amire azt mondom, oké, elfogadom, én sem vagyok szent, de ez már túlment rajta. Primitív dolognak tartom azt, ha valakit a külsejével baszogatnak és én nem vagyok primitív.