Elérkeztünk a halloweeni sorozat utolsójához, a horrorhoz. Az elképzelésem az volt, hogy valamilyen klasszikus horrorfilmet mutassunk meg sminkben. Ezt nyáron annyira jól kitaláltam. Sőt, azt is kitaláltam, hogy mi leszek, de a napokban nem jöttem rá mi akartam nyáron lenni októberben. Így két klasszikust között gondolkoztam, habár ezek modernebbek, mint Drakula gróf vagy a Múmia bosszúja. Számomra két igazán tipikus karakter van az elmúlt 30-40 évből, az egyik Freddy Krueger a Rémálom az Elm utcában filmből, a másik Thomas Hewitt. Azért valljuk be, hogy egyikük sem egy hétköznap délutáni sminkecske, de azért megtettem minden tőlem telhetőt...

Próbálok egy ideig nem vétkezni, erősen próbálok, de most majd jön a tél és előbújnak a Mézis finomságot a The Body Shop gyáraiból. Mondanám, hogy nem vagyok rájuk kíváncsi, de ez nem igaz - legalább megszaglászni kéne őket... De ugorjunk vissza át a ködös jövőből a mai posztra. Ma az áfonyás testvajról írok, ami ugyan csak átmenetileg tért vissza a polcokra, viszont nekem pont az áfonya a gyengém. Illetve az, ha valami limitált. Mindenben. Folytatás és egyéb izgalmak a tovább után.

Most többek között ezek a szufflék érkeztek az Avon sajtócsomagban. Először azt hittem valami sütemény, mert annyira finom az illatuk, de gondoltam csak nem süti van a papírzacskóban. A következő tippem egy arckrém lett volna, de az sem, mert ez egy hajpakolás. De ember legyen a talpán, aki megmondja miért épp a szufflé nevet kapták. Tehát már akkor elhatároztam írni fogok róluk, úgysincs elég hajápolós bejegyzés és hajamra már egy ideje ugyanazokat használom.

Az évek során volt sok jó spirálom, általában a drágábbak itt is jobbnak bizonyultak, de mivel kéthavonta újat veszek, ezért a költséghatékonyság miatt a drogériásoka váltottam. Ma ismét egy olyan termékről írok, amit inkább a cukisága miatt akartam, nem pedig azért, mert szükségem volt egy újabb szempillaspirálra. Mindig úgy felvidít a komor reggeleken, ahogy a helyes kiscica rám mosolyog az ecseteim közül - már ezért megérte. Ez pedig nem más mint a Tonymoly Cats Wink szempillaspirál.

A napokban be kellett mennem egy Rossmannba és gondoltam megnézem az új Essence lakkokat. Persze megint azt kerestem, amiből egy darab sem volt, viszont a kezembe akadt egy szépség. Gondolkoztam rajta, hogy megvegyem-e vagy sem, mert annyira nem az én stílusom, de megnyugtattam magam, hogy majd sötét lakkra kenem és akkor jó lesz. Tényleg így lett. Ő pedig az Essence Space Queenje - eddig nem tudtam a létezéséről. Remélem őt nem vonják ki a formalomból és kitalálnak még néhány világűrös lakkot.

Az a fajta ember vagyok, aki hajlamos leragadni egy-egy jól bevált terméknél és foggal-körömmel ragaszkodni hozzá. Ez nálam a Bioderma Sensibio sminklemosómra fokozottan igaz. Egyrészt mert mindent kiválóan lemos; másrészt, érzékeny szemeken is remek, soha senkit sem irritált még, nem csíp, egyszerűen csak működik. Végülis a Primőr Kozmetikai Kft. a kis blogger-szeretetcsomagomba az Olay lemosójából csempészett egyet. Én meg nem voltam rest kipróbálni, ha a szerencse így hozta.

Megint csúszásban, megint nekem köszönhetően, de remélem a következő és egyben utolsó *hüpp-hüpp* részt csak sikerül időben megcsinálni és szép lesz, jó lesz, elégedett leszek vele. Ennél a résznél számomra egyértelmű volt, hogy nem kimondottan egy hőst szeretnék megcsinálni, hanem inkább azzal szórakozni, hogy milyen egy képregény. Ezért döntöttem úgy, hogy csak fekete tust és fehér alapozót fogok használni és kipróbálom milyen lennék vázlatrajzként. :3

Újabb napi smink tőlem. Szintén olyan, ami csak kevesek számára viselhető nappal bizonyára, de nekem azért tetszett. Szeretem a füstös szemeket, ez nem újdonság, de most valami újdonságra vadászok köztük. Még nincs meg. Mostanság sokat kísérletezek a 'színváltós' pigmentekkel is, no meg zöldes smink és nem kirúzsozott én is régen volt már a blogon. Valamiért nekem a nude száj meg a csak szájfényes száj olyan betegnek és semmilyennek tűnik rajtam, pedig másokon olyan jó.

Ez a step-by-step ennek a sminknek az ikertestvére. Habár a fények nem ugyanazok, de a termékek, az alapforma és a színek elrendezése majdnem teljesen ugyanaz. Szerintem kétszer nehéz teljesen ugyanazt a sminket megcsinálni; én elég sokat hordtam ezt szeptemberben és néha füstösebb-feketébb lett, máskor kicsit világosabb, kevésbé gonosz. Sokkal több hasonló posztot szerettem volna, csak időhiányban ez nem jött össze, pedig rengeteg ötletem van és sok hasznos dolgot tudok én még. Remélem egyszer sikerül megosztanom mindet.

Ez a smink inkább a kísérletezgetésről szólt. Ki akartam próbálni az Essence pigmentjeit tusként, illetve egy csomó egyéb dologgal is kísérleteztem, amiket nehéz lenne most leírni és inkább csak a számomra érdekes. Képeken sokkal maszatosabb, mint amilyennek a tükörben láttam. De ez van. Tudom, hogy sokaknak nem fér össze a kékes-zöldes szemfestés és a vörös rúzs, de én úgy gondolom nem lett rossz, mert ha "csak barna" lenne a szememen, akkor igencsak unalmasnak találnám.

A márkák közül, amiket mostanában kaptam tesztelésre ez érdekelt a legjobban. Még évekkel ezelőtt lelkesen olvasgattam a sminkelés történetéhez kapcsoló írásokat és különféle történeteket. A nagy nevek között szerepelt a márka névadója is, Elizabeth Arden, aki igazi kozmetikai birodalmat épített az Egyesült Államokban és karrierjéről sokat elárul az, hogy korának leggazdagabb üzletasszonyai közé tartozott. Először kételkedtem a krém állaga láttán, de már az első alkalommal meggyőzött.

Elérkeztünk a sorozat második részéhez, ami a mitológia. Mindig érdekelt, de leginkább csak az egyiptomiakat tudtam elképzelni, mert ők olyan menők. De sakálfejet nem növesztek

Igen, tegnap kellett volna jelentkeznünk, de kérvényeztem egy nap csúszást, mert nem tudtam megcsinálni ezt kedden este, amikor úgy esett, mintha dézsából öntenék. Szóval most csütörtök este hét előtt hét perccel itt ülök és ökölbe szorított lábujjakkal remélem, hogy lett kettő, de legalább egy értékelhető képem.

Az e heti kihívás az állatos smink volt, mégiscsak október van már, tehát talán kicsit a halloween jegyében is, no meg a tegnapi állatok világnapja jegyében is alkottunk most. Nekem olyan egyértelmű volt, valamilyen cicát csinálok hogy csak na! Aztán elkezdtem gondolkozni és arra gondoltam valamilyen hüllő jobb lenne. Egyszer már szenvedtem a zöldre mázolással, aztán a neccharisnya homlokra szorításával is és az eredmény nem lett kielégítő. Valami mást kellett kitalálnom, valamit, amivel nem kell zöldre mázolnom az arcom, mert a hajtövekből nehéz kivakarni a arcfestéket. Valami olyan kellett, ami viszonylag gyors, de látványos, valami más.