Mikor és hogyan történik a 2025-ös óraátállítás?
Ha már most előre szeretnéd beírni a naptáradba, a tavaszi óraátállítás 2025. március 30-án, vasárnapként lesz. Pontosan 2:00 órakor állítjuk előre a mutatókat egy egész órával, így 3:00-ra ugrik az óra. Ez a változás a nyári időszámítás kezdete, amely egészen október 26-ig tart.
Az őszi visszaállásra ugyanaz a szabály vonatkozik: október utolsó vasárnapján, 2025. október 26-án 3:00 órakor visszavisszük a mutatókat 2:00-re, így a közép-európai nyári idő (CEST) helyett a közép-európai idő (CET) lesz érvényben. A két időpont egymástól pontosan hat hét elteltével követi egymást, ami biztosítja a szinkronizált működést az egész Európai Unióban.
Ezt a mintát már évtizedek óta alkalmazzuk, így a legtöbb magyar lakos már tudja, mikor kell a karórákat, a telefonok beállításait is módosítani. Praktikus tipp: állítsd be a telefonod automatikus frissítését, vagy használd a naptár alkalmazás emlékeztetőjét, hogy elkerüld a félreértéseket a munkahelyi vagy orvosi időpontok földjén.
Miért vált vitásszerűvé a nyári időszámítás?
Eredetileg a nyári időszámítás arra szolgált, hogy jobb kihasználtságot biztosítson a nappali fényhez, és csökkentse az esti világítás költségét. 1940‑ben néhány európai ország próbálta ki, később az EU szinte minden tagállama elfogadta. A logika egyszerű: ha a munkaidő közelebb van a napfelkeltéhez, kevesebb villanyt kell használnunk estében.
Azonban az utóbbi években egyre több tudományos tanulmány mutat rá, hogy a két évente egyszeri időugrás megzavarja az emberi biológiai órát. A ritmus felborulása alvászavarokhoz, szív- és érrendszeri problémákhoz, illetve a munkahelyi hatékonyság rövid távú romlásához vezethet. Egy 2023-as kutatás például kimutatta, hogy a tavaszi előreállítás után a közúti balesetek száma átlagosan 5‑6%-kal emelkedik.
Az EU már 2018-ban megkezdte a vita újrafelvételét, és a Parlament többször javaslatot tett a két időszak egyletre való áttérésre – vagyis valamelyik állandó időzónára. A tagállamok azonban különböző gazdasági és kulturális szempontok miatt nem értek egyet, ezért a végső döntés elhalasztódott.
Magyarországon a kérdés még mindig élő vita tárgya. A környezetvédők a megtakarított energia lehetőségét emelik ki, míg az egészségügyi szervezetek a populáció általános jólétét helyezik előtérbe. Egyes vállalkozások, például a turizmusban dolgozók, előnyben részesítik a hosszabb nappali órákat, míg a mezőgazdasági termelők inkább a természetes napfény ciklust támogatják.
Amíg az EU végleges szabályozást nem hoz, a magyar állampolgároknak továbbra is a jelenlegi rendszer szerint kell cselekedniük. Ez azt jelenti, hogy március 30‑án és október 26‑án a legtöbb háztartásban, munkahelyen és közintézményben a szabályos időkorrekcióra számíthatnak.
Az óraátállítás mindig is praktikus kérdés volt: a helyes idő beállítása a mindennapi élet zökkenőmentességét biztosítja, legyen szó közlekedésről, munkahelyi beosztásról vagy akár a kedvenc televíziós műsor megtekintéséről. Érdemes tehát előre felkészülni, és a naptárban jelölni a dátumokat, hogy a változás ne okozzon kellemetlen meglepetéseket.
